Kedves nővérek
Mostanában elég sűrűn járok kórházba látogatás céljából,ugyanis egyik rokonom a baleseti osztályon fekszik.Az ember akarva-akaratlanul is meghallja,milyen megaláztatásban van része némelyik betegnek,ha olyan nővért fog ki,aki az nap ballábbal kelt ki az ágyból.
Első eset:
90 éves idős néni nagy kék monoklival a szeme körül mozdulatlanul fekszik az egyik ágyon.A többi beteg mesélte,hogy elesett otthon a fürdőszobában és beverte fejét a kádba.Az egyik térde is eltört.
Éppen letelepedtem az egyik székre,mikor bejött az ügyeletes nővér egy bögre teával és odalépett az öreg nénihez:
-Itt a tea,igya meg,ma még nem kaphat mást!- mondta határozottan,majd az ágyat beállította úgy,hogy a néni ülő helyzetbe kerüljön.
A néni a fájdalomtól üvölteni kezdett.
-Ne,ne csinálja,a térdem...
-Mit,ne csináljak?-kiáltott rá a nővér.Nem fekve iszunk,mint a bivaly!Igya meg aztán visszaengedem az ágyat - mondta durván,majd kiszáguldott a szobából.
A néninek úgy reszketett a kezében a bögre,hogy felét az ágyra lötykölte.A nővér amilyen gyorsan kiviharzott,olyan sebesen vissza is jött.
-Mi a csodát csinált már megint?- morgott a nénire.Tán azt hiszi,majd a kórház a maga kedvéért minden nap ágyneműt mosat?
A néni még az nap este meghalt.Szép kis emlékekkel ment a másvilágra.
Második eset:
A nővér behozza a gyógyszert az egyik törött lábú betegnek.
Erre a beteg:
-Én érzékeny vagyok erre a gyógyszerre,legyenszíves másikat hozni!Szóltam már a doktor úrnak tegnap is...
-A doktor úr nekem nem mondta! - vágott közbe a nővér felemelt hangon.Majd ha szól,kicseréljük.
-De nekem most kell,mert nagyon fáj a lábam!-kérte a beteg.
-Itt van, vegye be ezt, amit hoztam!Holnap majd a doktor úrral megbeszéljük a gyógyszerváltást.
-Ezt nem veszem be,mert alergiás vagyok rá!
-Felőlem!De aztán ne ordibáljon itt egész éjjel!
Harmadik eset:
Idős bácsi összecsinálta magát az ágyban.A nővér vagdalózva csapkodja a fenekéhez a nagy vizes rongyot.
-Nem igaz!-durrog magában.Minimálbérért ilyeneket kell csinálni!
Közben megérkezik a bácsi felesége.Előveszi garabolyából az otthon megfőzött bablevest és kanalazni akarja a férje szájába.
-Ezt nem gondolja komolyan!- ripakodik rá a nővér.Most tettem tisztába!
A bácsi sírva fakadt.A felesége megsimogatta ráncos kezét.
-Ne törődj vele tatám!Hadd morogjon!A jó Isten majd visszaadja neki.
A nővér belevágta a rongyot a vödörbe és csattogva kiment a szobából.
Erről csak annyit:
Jó lenne,ha az egészségügyben csak olyan személyek helyezkednének el dolgozni,akikben egy pöttynyi emberség is szorult,meg nem utolsó sorban,türelem.
Pálné Lele Ilona