Karácsonyi emlék

A hatvanas években már novemberben térdigérő hóban jártunk.A harsogó puha hó mindig belekúszott a gyerekcsizmákba,mire hazaértek az iskolából.Mint minden gyerek én is a Tesókámmal együtt mindig megtaláltam a legnagyobb havat a hazavezető úton.Mire hazaértünk a zokninkból csavarni lehetett a hólevet.Édesanyám persze akkora jól befűtött a sparhetba,ami a konyhában lakott.Írtó nagy meleget tudott adni - nagyon szerettük. Eléültünk s felmelegedés közben megbeszéltünk minden dolgot,ami akkor gyerekfejjel érdekelt bennünket.Novemberben persze már a Karácsony volt a fő téma. Számoltuk a napokat a Jézuska megérkezéséig.Abban az időben sok helyen nem volt központifűtés - csak a konyha volt meleg és egy szoba,ahol aludtunk.Édesanyám a fenyőfát legtöbbször az előszobában állította fel,mert ott rettentő hideg volt - azt mondta,hogy ott nem hullajt.Mi addig a sparhet elé telepedtünk ,és kötözgettük a szaloncukrokra a cérnát.Nagyon élveztük - egyik doboz cukor fehér ezüstbe volt,a másik pirosba - persze akkor még nem volt csokis bevonatú,csak sima,több színű és ízű.Cérnakötözgetés közben Tesókámmal titokban szinte minden cukrot kibontogattunk s ha kakaóst találtunk azt meg is ettük.Ugyanis az volt köztük a legfinomabb.Úgy hogy, mire a fára került a cukor soha nem volt közte kakaós.Van két bátyánk is,akik szintén ezt szerették volna,dehát sohasem jutott nekik,csak a gyümölcsösből.Sohasem jöttek rá,hogy miért.Dehát nem jöttek soha segíteni díszíteni,csak a készet várták.Na jó,azért hagyhattunk volna nekik - így felnőtt fejjel visszagondolva önzés volt tőlünk - de gyerekfejjel nem éreztük. Pedig nagyon szerettük őket,ha bármilyen bajban voltunk kiálltak melletünk.

A mi lelkivilágunk messzemenően más volt,mint az övék,mégis nagyon ragaszkodtunk egymáshoz.Igazi testvéri szeretet volt és most is az,amit bizonyára nagymértékben szüleinknek köszönhetünk - akik mindent megtettek annak érdekében,hogy ilyenné váljon.

Abban az időben nem volt még a fa alatt egetrengetően nagy ajándék,de valami apróság mindig volt.És ez az apróság mindig olyan gyönyörűvé,meleggé tette ezt az ünnepet, - de biztosan azért - így visszagondolva - mert sugárzott belőle a szeretet, ami ilyenkor Karácsonykor még élesebben érződik a szívünkben.

Pálné Lele Ilona

Oldal: Karácsonyi emlék
Vörösrózsa álmai Versek,gondolatok,természet - © 2008 - 2024 - vorosrozsaalma.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat