Azt mondják a pénz nem boldogít

Nagy marhaság

Sokat gondolkodtam már ezen a mondáson,de mindig arra a következtetésre jutottam:

-Ugyan ki a fene találta ki ezt a marhaságot?

Szerintem nagyon gazdag lehetett az illető,a zsíros kenyeret bizonyára nem ismerte még hallomásból sem.Ez a mondás esetleg úgy állná meg a helyét,hogy a pénz EGYEDÜL nem boldogít,persze sok embert egyedül is boldoggá tesz.

Azt mondják szeretetre nagy szükség van.Igen,de csak pénzzel együtt lesz belőle boldogság.Mert tegyük fel, két ember megszereti egymást,pénzük kevés,egész életükben gürcölnek,nélkülőznek,mert ugye a pénz nem boldogít...Ez lenne a boldogság?Hát megette a fene az ilyen boldogságot!Ez nem boldogság,ez sinylődés!Pénzre minden embernek szüksége van a legminimálisabb megélhetéshez is.Ennivalót,vizet,

fűtést pénzen adnak,és ezek még csak az alapvető szükséletei az életnek.Nagyon sok ember sajnos itt meg is reked,mert a mai világban egy átlagos keresettel rendelkező ember képtelen tovább lépni,hiába szeretkezik otthon orrba-szájba,abból még nem lesz sültcsirke.

Azt mondják ésszel kell élni.Talán igaz,talán nem.Sok ember meg is teszi,nagy irammal lépked felfelé,nem baj hány embert talpal le,az a fontos számára,hogy ő célba érjen.Na,az ilyen már mocskos dolog.Az ilyen ember önző,magánakvaló,az ilyen embert nem lehet szeretni,hiába van sok pénze.Az ilyen ember csak saját magát szereti,és az összegyűlt vagyonkáját.

Középút lenne a legjobb.Sok szeretet csak annyi pénzzel,hogy ne kelljen fennakadni senkinek azon,hogy,mit adjak enni a gyereknek,miből ruházzam, iskoláztassam,na meg ne legyen gond néha elutazni, erre-arra kikapcsolódni.De itt hazánkban ez a csekélység se valósítható meg, nagyon,de nagyon sok családban,mert tisztelt vezetőink mindent maguknak akarnak.Olyan adókat találnak ki,ami már röhejes.De,mi a francot csinálnak a milliárdjaikkal, jobban mondva a mi pénzünkkel,amit elvesznek tőlünk,kétkezi munkásoktól,talán ők már az űrbe járnak kikapcsolódni?Valószínű.Némelyiknek már az esze helyén is pénz van.

Azt mondja a mondás,nincs lehetetlenség csak tehetetlenség.Hát igen,az országot lehetetlenség kiemelni a sárból,amíg tehetetlenek vagyunk.De,miért vagyunk tehetetlenek?Miért nem csapunk az asztalra?Azért,mert lehetetlenség.Hiába csapkolódik ide-oda pár száz ember,ha a milliók többsége tűr,mint a birka,nem mer tenni.Fél,hogy még azt is elveszíti,amilye van,pedig ha így haladnak az árak felfelé,el is fogja. Szerintem,ha a nép legalább 70%-a létminimum alatt lesz,magyarul a béka fenekén,akkor talán lépünk előre valamennyit,vagyis megemeljük jobb lábunkat és megpróbáljuk fenéken billenteni az ellenséget.De lehetséges,hogy fel se bírjuk emelni,úgy kiszívják akkorra vérünket a tetvek,hogy előtte Béres cseppeket kellene kanalazni,hogy észhez térjünk,persze ha megbírjuk venni.De ,biztosan gondoskodnak arról is nagyjaink,hogy ne bírjuk megvenni,ez már tuti.De,miből élnek aztán,ha eltapossák a népet?Ez miatt, azt hiszem nem kell aggódni.A külföldre kijuttatott milliárdjaikból úgy hiszem,ha három életük lenne,akkor is megélnének valamelyik tengerparton.Hogy a kifosztott országgal,mi lesz?Azt rábízzák a benne maradt birkákra.

Pálné Lele Ilona

Oldal: Nagy marhaság.
Vörösrózsa álmai Versek,gondolatok,természet - © 2008 - 2024 - vorosrozsaalma.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat