Anyává érni 2.

Egyik írásomban már szerepel eme mondásom:

,,Anyává érni igazán csak az tud,aki nem csak világra hoz,hanem meg is mutatja azt sok-sok szeretettel, mindhalálig"

Hogy,miért írtam le újra?

Mert úgy érzem,hogy ez is egy meggondolatlan anyáról szól.

Szeretem magamból kiírni azokat a gondolatokat,érzéseket,melyek nyomasztanak.Lehet,hogy nem kíváncsi rá senki,de engem akkor is megnyugtat.Az is lehet,hogy eme írásom egyes embereket megbotránykoztat,s elítél miatta,de én azt is megértem.Elvégre nem vagyunk egyformák.

Valamelyik nap a tévében láttam egy riportot,mely egy sok családos anyáról,apáról szólt,kik eleinte hiába próbálkoztak ,nem lehetett gyermekük.A genetikusoknak köszönhetően azonban idővel az anya leány gyermeknek adott életet.Mivel sokak szerint az ,,egy gyerek még nem gyerek",ők is így gondolván tovább próbálkoztak.A próbálkozásnak ikerterhesség lett a vége.Méghozzá négyes ikrek láttak napvilágot.Kétéves koruk után az anya szintén négyes ikreket hozott a világra,melyek közül egy halva érkezett.Most éppen nyolc gyermekről kell gondoskodniuk.

Mondhatnánk: - Szegény szülők!Biztosan van nagyon sok gondjuk,bajuk,mire ellátnak ennyi csöppséget.

A filmet nézvén azonban nem éreztem semmi meghatottságot,semmi eggyüttérzést irántuk.Annál inkább éreztem részvétet a két nagymama felé,akik éjt nappallá téve fáradságtól roskadozva álltak helyt a nyolc unoka körül.

Az anya,kinek az orra,szemöldöke,füle,szája tele volt pilsinggel egyáltalán nem látszott megviseltnek.Ne higgye senki,hogy eme ékszerek miatt vált ellenszenvessé számomra az anya,mert az az igazság,hogy módjával nekem is tetszenek...,de a megdrótozott száj...hát...szerintem azzal egy értelmes puszit sem lehet adni a csöppségeknek.

Az apa,akin látszott,hogy egy tedd ki,hadd hüljön típus,olyan,kinek nincs saját döntése,saját akarata,olyan,kinek megmondják,hogy most ülsz,etetsz,akkor nincs vissza duma...hát magyarán szólva egy bojtos papucs,nem tudom,ilyen mellett,hogyan fogják a gyerekek a férfi nemzetséget becsülni.

Az anya addig persze elmegy a fodrászhoz,kozmetikushoz nagy körmöket növeszteni/ na jó,az is kell,aláírom,mert én is nőből vagyok,de ne mások rovására./Ha ennyi gyereket vállalok,akkor vállaljam,ne csak az értük kapott javakat,hanem a rengeteg nappali,éjszakai gondoskodást is,amit ennyi gyermek igényel.

Szeretem a gyerekeket,szeretem az unokáim,de azt hiszem én alkalmatlan lennék arra,hogy ennyi mindent felvállaljak,mint ez a két nagymama.Amit ők tesznek az már szinte emberfeletti.Le a kalappal előttük!

Elmondták,hogy imádják az unokáikat,de sokszor már nagyon fáradtak,megviseltek,nem tudják,meddig fogják bírni.

Ezt a nagy áldozatot,fáradozást azonban az ő gyerekeik úgy láttam észre sem vették.

Hogy,miből láttam?

A házaspár a film végén kijelentette:

- Szeretnénk még négy gyereket,mert a tizenkettő nagyon szép szám.

Utószó:

Megértem az olyan szülőket,kiknek sok próbálkozás után sikerül csak gyermeket nemzeni,s talán az készteti őket a több gyermek vállalására.Megértem felülmúlhatatlan örömüket,mikor végre a kezükben tarthatják boldogságukat.Azt azonban már nem értem meg,mikor meg van e mérhetelen boldogság,akkor,miért ruházzák át  szinte mindig olyan megfáradt karokba,akik már sok évvel ezelőtt eleget tettek eme szép hívatásuknak?

Vagy a nagymamának úgy sincs semmi dolga,mert a jó nagyanyó otthon ül...

Egy frászt!A mai nagyanyók eme szép hivatás mellett még nőnek érzik magukat,s bizony számukra is fontos még egy kis magánélet.Vagy rosszul gondolom?

Pálné Lele Ilona

Oldal: Anyává érni 2.
Vörösrózsa álmai Versek,gondolatok,természet - © 2008 - 2024 - vorosrozsaalma.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat