Fájdalom útja
Útban a nevelőotthon felé
Anya és fia szótlanul ballag,
nehéz a lépés,ha a szív jajgat.
Öt éves fiú könyörögve néz,
anyja lelkétől bocsánatot kér.
-Nem leszek éhes édesanyukám,
ne keress nekem gazdag,új hazát!
-Szegény a régi,de úgy szeretem,
kicsi kutyusom ott vár engemet.
Nem szól az anya,nagyokat lépked,
göröngyös az út,hamarabb érjen.
Fájdalmát viszi,kicsi gyermekét,
e súlyos teher szaggatja szívét.
Hallgat a fiú,remeg a szája,
kezét szorítja édesanyjának.
Érzi a lelke,nincs már visszaút,
engedi anyját s viszi a bút.
Az elhagyott szív vérzik,reped,
a rácsokon túl szenved egy gyerek.
Holtak hazája fogadta anyját,
égből siratja kicsike fiát.
Pálné Lele Ilona
Minisztereink milliókkal tömködik tele zsebeik,közben az országban milliók éheznek,köztük rengeteg gyerek.Egyre több család kerül utcára az elnyomók miatt.És e miatt ,egyre többen választják azt az utat,ahonnan már nincs visszatérés.