Ide,ide emberek...
Történt még az ötvenes években,Balástya környéki kisfaluban,hogy egy asszony, úgymond megbolondult.
Aratás volt éppen - kukorica szedés.Na,nemám gépi munkával,csak úgy hagyományosan,kézzel.A falusi emberek abban az években még segítőkészek voltak - aratáskor mindenki a földeken volt s egymást segítették.
Éppen a legnagyobb munka közepette az egyik dolgos asszony a kukorica tábla szélén elvetette magát és üvölteni kezdett.
- Ide,ide emberek,itt a pina hempereg!
Ezt egy jópárszor elordibálta,mire a sok meglepődött ember köré sereglett.Persze csak a férfiak,mert a nőknek folytatni kellett a munkát.A megőrült asszony pucéran hányta magát ide - oda.A férfiak pedig kigúvadt szemekkel tekingettek szegény párára.
Az asszonyok küzül egy idő múlva az egyik megsokallta a dolgot és elindult megnézni miféle hempergő pina az,aki ily sokáig odamarasztalja kedves férjeurát.Amint odaért,látja,hogy a férfiak körbeveszik a vonagló fiatalasszonyt és szájtátva bámulják.Hát bizony volt rajta,mit bámulni, ugyanis szép formás,kerekseggű menyecske volt,nem olyan trampli,mint az ővéik.
-Hát te,miért nem jössz már? - kiáltott az urára.Miért bámulod te is ezt a szemérmetlen perszónát?
A férj nem szólt egy szót sem,megfogta a felesége kezét és megindult vele nagy léptekkel haza.
-Ne bomolj már!-szólt rá az asszony.Tán rád jött a kangörcs?Nem mehetünk még,nincs kész a munka!
A férfi amint hazaértek,elővett egy vastag kötelet és beáztatta egy vízzel teli üstbe.Amint úgy látta,hogy használható,kézbe vette és jól elverte vele a feleségét.
Közben azt kiabálta:
- Ha,még egyszer pina hempergés közepette megzavarsz,odamered tolni a pofád, nem csak elverlek a kötéllel,hanem meg is fojtalak vele!
Hát kérem, így ment ez valaha,mikor még az asszonyt nem vették emberszámba,kivéve a hempergő pinát.De,változott egyáltalán valami azóta?Nem olyan biztos!
Pálné Lele Ilona