Dr Bunkó

A napokban a páromat egy őrült autós az útmenti árokba lökte kerékpárostól.Ahogy ez mostanság szokás,természetesen az illető megállás nélkül tovább hajtott.Gondolta - az idő pénz - csak nem kotyavetyéli el holmi kétkeréken guruló akárkire - elvégre nem olyan mély az az árok.

Igaza is volt - csak egy bordája tört el.Az meg ráér összeforrni a nyugdíjas évek alatt.

Az a fránya borda azonban minden levegővételnél szúrt egy nagyot.Ezért kénytelenek voltunk a sebészeti ügyeleten kikötni,amit háziorvosunk azonnal elrendelt.

Sebészeti ügyelet: - nevezzük egyes számúnak.

Fogadás az ablak mögül:

- Sajnáljuk nem ide kell jönni - mondja egy idősebb hölgy erélyesen - az ügyeletes kórház három utcával arrébb van!

- De minket ideirányított a háziorvosunk - próbálkoztunk - hátha erőt vesznek magukon és mégis csak megvizsgálják a férjem.

Sajnos minden erőfeszítésünk kárba veszett.

Sebészeti ügyelet: - nevezzük kettes számúnak.

- Fogadás az ajtó előtt:

- Ide beutaló kell - nézett ránk egykedvűen egy fiatal orvos,majd visszairányított bennünket oda,ahonnan jöttünk.

Most mitévők legyünk?

-Nincs mese - mondtam a férjemnek - vissza kell sétálnunk az egyes számú kórházba.

Fogadás:

- Mondtuk már,hogy itt nem tudjuk fogadni - bla...bla...bla... - mondta a vénasszony.Menjenek oda vissza, ahova az előbb irányítottam önöket!

Séta vissza - közben vérnyomás emelkedés - ami bevallom még jót is tett,mert mindkettőnknek állandóan alacsony.

Miután,hogy ilyen jól rendbe hozták a vérnyomásunkat,két órai üldögélés után végre haladtunk is valamire.

Piszok meleg volt a váróban.Igencsak megszomjaztunk.Gondoltam - hozok egy kis hideg ásványvizet az autómatából. Mire visszaértem a férjem nem volt sehol.

- Hála Istennek - motyogtam magamban - biztosan behívták.

Eltelt egy óra,eltelt két óra.A betegeket,azért,hogy a férjem nem jött ki egymás után szólítgatták befelé.

- Mi a Jó Isten van? - gondoltam.Miért nem engedik már ki?

Felálltam,majd megkérdeztem az éppen kilépő orvost:

Mit gondolnak,mit válaszolt?

- Ez nem keresőszolgálat!

Azt hittem hülyét kapok.El is neveztem ezt a fajankót Dr Bunkónak - de egyébként a férjem ott ült a háta mögött egy tolókocsiban,ami egy kicsit megnyugtatott,mikor megpillantottam.

Egy órát még üldögéltem a váróban,mire kiengedték.Kapott egy fájdalom csillapítót, ami persze szart se ért,- de ennyi azért kitelt tőlük.Ez is valami...

Hogy,miért kellett olyan hosszú ideig üldögélnünk?

- Ha egyszer azt mondják,hogy nincs fogadás,akkor nincs - a jó életbe!

Köszönjük nekik!Köszönjük ezt az előzékeny segítséget,emberséget,amit irányunkba tanúsítottak.Csak abban reménykedem,hogy az emberi fajnak eme példányaiból nem sok szaladozik hazánkban. 

Pálné Lele Ilona

Oldal: Dr Bunkó
Vörösrózsa álmai Versek,gondolatok,természet - © 2008 - 2024 - vorosrozsaalma.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat