Útvesztő
Bizonyára sokan vagyunk e világon olyanok,akik életében sorozatban nem sikerül semmi,sorozatban kegyetlen útvesztőkkel kell megküzdenie.Arra sincs idő,hogy felálljunk kiegyenesedni,jön a következő akadály.Értem én ezt a magas költségekre,a mellettük igazságtalan arányban álló alacsony bérekre,s mindarra,ami a szegény embert súlytja nap mint nap.Botorkálunk,közben elmélázunk azon,hogyan lehetne a becsületes úton maradva csupán csak megélni.Piszok nehéz.Magyarán szólva szinte lehetetlen.Sokszor a düh azt mondatja velünk:- Csinálj már valamit,te birka,mert eltaposnak!De,mi a szart?Ha a magamfajta szegény pára valami törvényellenest tenne,biztos,hogy lebukna.
Az az igazság,hogy nem is tudnánk igazándiból,hogyan is fognánk hozzá.Nem tudjuk,mert nem arra tanítottak szüleink.
Persze,sokan vannak olyanok is,akik gazdagságban nőttek fel,s most is az ölükbe pottyan minden.Ők megtanulták,hogy a kis kapuk,míly módon nyílnak meg előttük.Megmondom őszintén,én már nem haragszom rájuk.Mindenkinek így kellene élnie,elvégre azért születtünk e világra,hogy emberhez méltó körülmények közt éljünk.Sajnos nekünk szegényeknek ennek csak a morzsája jut.
Én, úgy gondolom,hogy országunkban hatalmas változásokra lenne szükség ahhoz,hogy mindenki megtalálja a számítását.Ez a változás azonban addig nem fog bekövetkezni,amíg a miniszteri székekben olyan tohonya,elferdült gondolkodású egyedek ülnek,akik mint sáska a zöld mezőt,úgy kebelezik be az egész országot.A népnek,persze nem hagyva semmit.A népnek úgy gondolják elég az imádság.Most még talán elég,de remélem egyszer eljön az az idő is,amikor az elnyomókat tanítja meg e nép a napi Miatyánkra!
ÚGY LEGYEN!!!
Útvesztő
Sötét felhők takarják
létemnek világát,
erős szelek szaggatják
sok kinyílt virágát.
Kegyetlenül elhordják
minden egyes szirmát,
élvezkedve habzsolják
életemnek díját.
Mi lesz így velem
édes Istenem?
Kérlek fogd a kezem,
ne legyek hittelen!
Segíts cipelni
kínoknak kínját,
ne hagyd,hogy megássák
a létemnek sírját!
Pálné Lele Ilona