Erőszak a családban
Nagyon sok család él e világon,ahol az erőszak szinte mindennapos,még sem kerül napvilágra.
Miért? - Mert azok az emberek,akik ilyen körülmények közt élnek,a legtöbb esetben nem a valós képet mutatják a külvilág felé.Boldogságot,megelégedettséget színlelnek.Álszenteknek is nevezhetjük őket.Legtöbb szülő szinte beleneveli gyerekeibe,hogy ami otthon történik az mások számára tabu,főleg ha szégyellni való.
Ezt a borzalmas történetet egy 73 éves asszony mesélte el férje halála után.Eddig azért nem tárta napvilágra,mert férje azt mondta,az ilyen dolgokat legjobb örökre eltitkolni,főleg faluhelyen,ahol örökre megbélyegeznék őket.Ő azonban már másképp látja.A szavaival élve - azt mondta:
-Ha a mai világban lettem volna gyerek,azonnal a rendőrséghez fordultam volna a sérelmeim miatt.
Hogy odafordult volna segítségért,vagy nem,nem tudni,de az biztos,hogy a mai világban is sok az eltitkolt erőszak a családokban.
1950-et írunk,akkor a néni 14 éves volt.
Meleg,nyári éjszaka volt,pontosan egy óra,mikor veszekedés hangjaira felébredtem.Az ilyen civakodások,nálunk szinte mindennaposak voltak,de mindig a délutáni órákban,mikor apám hazaért a munkából.Éjszaka még eddig sohasem riadtam fel ilyesmire.
Óvatosan leléptem az ágyról,és lábujjhegyen a konyha ajtóhoz lopakodtam.Apám ordított,anyám pedig nyöszörgő hangokat hallatott.
-Majd megmutatom én,mi jár annak,aki engem becsap,megcsal az állomás főnökkel,te szemét,ribanc...
Apám szinte magánkívül volt,úgy ütötte anyámat a nadrágszíj csatos felével,hogy szegény az aléltságtól már csak nyöszörögni tudott.Nagyon megijedtem,nem tudtam, mit tegyek.Anyám,mindig,ha én kaptam a nadrágszíjból,persze minden esetben ok nélkül,mindig azt mondta:- ne mondd el senkinek,apád sokat dolgozik,azért ideges.
Vártam,mikor hagyja abba.Nem kellett sokáig,mert apám a nadrágszíjat anyám nyakára csatolta,és mint egy kutyát kivonszolta az utcára,majd elindultak az állomás felé.Hogy ott,mi történt,másnap anyám mesélte el.
Mikor kiértek az állomásra,apám a sínekre fektette és imára tartott kezeit a sínekhez kötözte.
-Csak annyit mondott neki:
-Imádkozz,hogy jöjjön a vonat!
Miután apám ott hagyta,anyám imádkozott,de nem azért,hogy jöjjön a vonat,hanem az életéért.
Apám,mikor pirkadni kezdett felkelt és odajött az ágyamhoz.Én mozdulni se mertem,csak a szuszogását hallottam.Borzasztó büdös pálinkaszag csapta meg az orrom,gondoltam alvást színlelek,nehogy gorombáskodjon velem.Elmotyogta,hogy kimegy anyámért az állomásra,ha életben van még hazahozza,ha nincs, ott hagyja,és akkor majd kettesben fogunk élni azután.
Mielőtt elindult volna undorító dolgot tett:-Alányúlt a paplanomnak és a fenekem kezdte markolászni.Mikor kielégítette magát,ott hagyott.
Félóra sem telt el,mikor hazaért anyámmal.Bevágta az ágyam mellé,és azt ordítozta:
-Majd imádkozol még,hogy jöjjön a vonat!Könyörögsz te még...
Mikor kiordítozta magát anyámat belekötözte egy székbe...Istenem...engem levetköztetett,és anyám szeme láttára megerőszakolt.
Anyám hiába ordítozott,hogy ne bántson,inkább vigye vissza őt a sínekre,mert meg akar halni,apám hajthatatlan maradt.
15 évesen gyereket szültem apámnak.Az az éjszaka életem legborzalmasabb éjszakája volt.Szülés előtt apám megerőszakolt,azt mondta nekem is jobb lesz,mert könnyebben meg lesz a gyerek.
A kisfiam,mikor megszületett rögtön felsírt.Apám ekkor a nadrágszíjat a nyakára csatolta,és addig lóbálta,míg szegény gyerek megfulladt.Anyám akkor már nem volt velem,miután elvágta a köldökzsinort kiment az udvarra...,de előtte még azt mondta:
-Én a többiben nem akarok részt venni,hallgass apádra!
Apám utána arra kényszerített,nadrágszíjjal a nyakamban,hogy halott kisfiam dobjam a vécébe.Azt hittem a szívem szakad meg.Miután megtettem apám levizelte,majd mint aki jól végezte dolgát lefeküdt.Anyám csak utána mert odajönni hozzám.
-Meglátod,mostmár minden rendben lesz - mondta megsimogatva az arcom - látod,apád lenyugodott...
Anyám vigasztalgatott még egy ideig,de már nem sokat értettem belőle,mert összeestem.Jó pár órát fekhettem eszméletlenül,mikor megláttam anyám arcát,aki vizes ruhával törölgette a homlokom.Mellette egy öregasszony állt,aki,mikor már teljesen magamhoz tértem, kamilla teát próbált belém erőltetni.
-Meg kell innod!-mondta parancsolva.Ettől majd rendbe jössz.De nem elég meginni,naponta többször kamilla fürdőt is kell venni.
Az öregasszony egy hétig ott tartózkodott nálunk,anyámék etették,itatták,hogy engem meggyógyítson.Mikor felerősödtem elment,de előtte a lelkemre kötötte:
-Most az egyszer még nem jelentem az esetet,de ha legközelebb ilyet teszel,nem hallgatok.Örülhetsz,hogy ilyen szüleid vannak.
Én a döbbenettől meg se tudtam szólalni.Mire összeszedtem gondolataimat az öreg néni elment.
A végén kiderült,hogy anyámék azt mondták neki,hogy én olyan fajta lány vagyok,aki mindenkivel elmegy.A gyerek pedig halva született,és én eltüntettem.Anyámék nem tudom,mennyit fizethettek neki,mert az asszony hallgatott, nem jelentkezett többet.
Az eset után apám 18 éves koromig majdnem minden nap megerőszakolt.Közben anyámnak is csinált még 6 gyereket.Mikor nagykorú lettem feleségül adtak egy messzire való 40 éves agglegényhez.Az életem innen kezdve megváltozott.A férjem végtelenül kedves,jó ember volt.Igazi, apa lánya viszony alakult ki köztünk.Soha nem nyúlt hozzám,soha nem bántott meg.Akkor,miért vett feleségül?Sohasem mondta el.Annyit tudtam meg a falu szájától,hogy képtelen volt a szexuális életre.Azzal,hogy engem magához vett az emberek előtt akarta csak bizonyítani,hogy ő is férfi.Szegény már húsz éve halott.Halála után eszembe jutott,hogy meglátogatom anyámékat,hogy számonkérjem a borzalmas gyerekkorom tőlük,de kiderült,hogy már ők is halottak.Egy leány testvéremről tudok,aki elmegyógyintézetben van,valószínű olyan problémák hatására,mint amiken én is keresztül mentem.Egyszer meglátogattam,de sajnos nem volt olyan állapotban,hogy tudtam volna beszélni vele.
Azt kívánom a jó Istentől,hogy minden olyan embert ,aki az én szüleimhez hasonló büncselekményt követ el,és nem kerül napvilágra, a legszigorúbb büntetésbe részesítse a halála után.
És ez a legkevesebb!Nem vagyok erőszakos típus ,de az ilyen embereket szívem szerint nyársra húzatnám.
Vége
Pálné Lele Ilona