Fogorvosnál
Egyik éjszaka iszonyú fogfájás gyötört.Hiába kapkodtam be a fájdalomcsillapítókat,fenét se használt.Ekkor elhatároztam,ha törik,ha szakad másnap elmegyek és kihúzatom.Már egy éve tömögetik,de havonta mindig kiesik belőle a tömőanyag - nem kínlódok tovább.
Reggelre enyhült a fájdalom,de úgy döntöttem nem visszakozok - nem akarok még egy éjszakát végig szenvedni.
A fogászaton,jó sokan voltak - már úgy nézett ki,hogy az ajtóból visszafordulok,de megpillantottam a várakozók közt unokatesómat.Gondoltam míg rámkerül a sor elbeszélgetünk.Ő is épp előttem ért oda.
Beszélgetés közben feltünt,hogy a távozó páciensek,nyafogtak,morgolódtak - amit éppen a betömött szájukból ki tudtak préselni kimotyogták.
Ilyen borzalmas lehet a foghúzás? - gondoltam,majd szóvátettem unokatesómnak.
Igencsak elkámpicsorodott ő is a látottakon,de már szólni nem volt ideje,mert behívták.Eltelt vagy félóra mire kijött.
-Nem húzták ki. - mondja - csak betömték.- majd megvárlak - már úgy is te következel.
Amikor szólítottak,határozott léptekkel beléptem az ajtón,és határozottan közöltem az orvossal:
-Ne tömögessen,hanem húzza ki!
-Kiesett megint? - kérdezte.
-Ki.
-Akkor újra betömjük.Ezt a fogat kár lenne kivenni.
-De,tessék csak kihúzni - már egy éve kínlódok vele...
-Nyissa ki a száját!- szólt közbe - eléggé erélyesen.
Amennyire csak tudtam eltátottam a szám - ő valami fémdarabbal megkocogtatta a fogaim és azt kérdezte:
-Melyik fáj? A tömött?
-Igen. - mondtam.
Volt egy asztal a fogorvosi szék előtt - a doktor úr felült rá és gondolkodott - majd hirtelen felállt,háromszor körbejárta.
Nagy sokára eldöntötte,hogy mégis kihúzza a fogam.Hozta az injekciós tűt,és érzéstelenített.Igenám,csak hogy a fájos fogam jobb oldalon volt,ő pedig a bal oldalra adta az injekciót.
-Jobb felől fáj a fogam - hívtam fel rá a figyelmét.
-És? Mi a probléma? A fog így is,úgy is ki lesz húzva.
Értetlenül néztem,de gondoltam,ő az orvos biztosan tudja,hogyan kell.
A váróban mindjárt elmondtam az unokatesómnak - micsoda módszerrel húz az orvos fogat - ő mindjárt mondta:
-Akkor a páciensek azért pocskondiázták,mert biztosan a fenekükbe adta az oltást - és jót nevetgélt rajtam.Persze én is mosolyogtam,de nem sokáig.
Az orvos megfeszítette minden izmát,mikor belenyúlt a számba.Tekerte,csavarta,de az a fránya fog igencsak ragaszkodott hozzám.Egyszer csak reccs - na,nem a nadrágba - a fogam kettétört.A doktor úr,mint aki jól végezte dolgát,letette a fogot és azt mondta:
-El kell mennie a fogklinikára - a maradékot ott húzzák ki!- mondta megelégedett pofával.
Én a fájdalomtól azt hittem megőrülök,de kibírtam,nem szóltam semmit - igaz a gézdaraboktól,amit a képembe nyomkodott nem is tudtam volna.
Másnap a fogklinikán rendbe raktak,fájdalom mentesen.Az injekciót a fájós fog felől adták.A körzeti orvosunk bizonyára azért adta a másik oldalra,hogy ne legyen kedve mondani senkinek azt:
-Ne tömjön,húzzon!
Pálné Lele Ilona